Lyme kór izületi panaszok. Simán félrekezelik a Lyme-kóros betegeket: így ismerd fel, ha baj van!

A Lyme-kór leírása | Segélyvonal a Ritka Betegekért

Lyme kór izületi panaszok Lyme-artritisz Lyme-borreliózis egyike a Borrelia burgdorferi baktérium által okozott betegségeknek, és kullancsok — beleértve az Ixodes ricinus-t — csípésével terjed. Míg a Borrelia burgdorferi-fertőzés célpontja lehet a bőr, a központi idegrendszer, a szív, a szem és más szervek, a Lyme-artritisz a legtöbb esetben az ízületeket támadja meg. Mindazonáltal a bőr is érintett lehet vándorló eritéma erythema migrans formájában, amely egy szétterjedő, vörös bőrkiütés a kullancs csípésének helyénél.

Ritka esetekben, ha nem kezelik, a Lyme-artritisz átterjedhet a központi idegrendszerre is. Az artritiszes gyermekeknek csak elenyésző részénél alakul ki Lyme-artritisz.

A Lyme-artritisz ugyanakkor Európában valószínűleg a leggyakoribb artritisz, amely bakteriális fertőzést követően alakul ki gyermekeknél és serdülőknél. Ritkán jelenik meg 4 éves kor előtt, tehát elsősorban iskoláskorú gyermekek betegsége. Európa minden részén lyme lyme kór izületi panaszok izületi panaszok, de leginkább Közép-Európában és Dél- Skandináviában, a Balti-tenger környékén elterjedt.

Bár terjedése a fertőzött kullancsok csípésétől függ, amelyek áprilistól októberig aktívak a környezeti hőmérséklettől és a páratartalomtól függőena Lyme-artritisz évközben bármikor kialakulhat a fertőzött rovar csípése és az ízületi duzzanat kezdete közti hosszú és változatos időtartam miatt.

A betegséget a Borrelia burgdorferi baktérium okozza, amely az Ixodes ricinus kullancs csípésével terjed. A legtöbb kullancs nem fertőzött, ezért a csípések többsége nem okoz fertőzést.

Lyme-kór eredetű ízületi gyulladás, vagy arthritisz?

Ezenkívül, a vándorló eritéma formájában megjelenő fertőzések többsége nem jut el a későbbi stádiumokig, így Lyme-artritiszig sem. Ez különösen érvényes abban az esetben, ha a korai szakaszban lévő betegséget, ideértve a vándorló eritémát, antibiotikumokkal kezelik. Ezért, bár a Lyme-borreliózis vándorló eritéma formájában közül 1 gyermeknél jelentkezhet évente, a betegség későbbi megjelenésének minősülő Lyme-artritisz ritka.

A Lyme-artritisz fertőző betegség, de nem örökletes. Az antibiotikumos kezelésnek ellenálló Lyme-artritiszt ezenkívül összefüggésbe hozták bizonyos genetikai markerekkel is, de ennek a genetikai hajlamnak a pontos mechanizmusa nem ismert. Európának azon a vidékein, ahol kullancsok élnek, nehéz elkerülni, hogy a gyermekek ne szedjenek össze egyet.

lyme kór izületi panaszok megsérült az ízület, mint hogy kezelje

Ugyanakkor az esetek többségében a kórokozó Borrelia burgdorferi nem közvetlenül a kullancs csípése után kerül be lyme kór izületi panaszok szervezetbe, hanem csak néhány órával, akár egy nappal később, amikor a baktérium elérte a kullancs nyálmirigyeit, és a nyállal együtt kiválasztódva bekerül a gazdaszervezetbe azaz az emberi testbe. A kullancsok napig tapadnak a gazdaszervezetre, s annak vérével táplálkoznak. Ha nyaranta minden este átnézik a gyermekeket, hogy megtalálják rajtuk a kullancsot, és azt azonnal eltávolítják, a Borrelia burgdorferi terjedése milyen gyógyszeres kezelés valószínűtlen.

lyme kór izületi panaszok

Kullancscsípés után megelőző antibiotikumos kezelés nem ajánlott. A vándorló eritéma első megjelenése után azonban már antibiotikumos kezelést kell alkalmazni. Ez a kezelés megállítja a baktérium további szaporodását, és megelőzi a Lyme-artritiszt.

Az Egyesült Államokban kifejlesztettek egy vakcinát a Borrelia burgdorferi egyik törzse ellen, de ezt később gazdasági okok miatt kivonták a piacról. Ez a vakcina Európában nem hatásos a baktériumtörzsek közötti eltérések miatt.

Ízületi fájdalom kullancscsípés miatt?

Bár ez egy fertőző betegség, mégsem ragályos tehát nem terjed egyik emberről a másikramivel a baktériumot csak a kullancs tudja terjeszteni. A Lyme-artritisz fő tünetei a folyadékgyülemmel járó ízületduzzanat és az érintett ízület ek mozgáskorlátozottsága.

lyme kór izületi panaszok ízületi gyulladás és ízületi gyulladás kezelése

A nagyfokú duzzanat gyakran csak kevés fájdalommal, vagy még azzal sem társul. A betegség leginkább a térdet támadja meg, bár más nagy és kis ízületeket is érinthet. Ritka az az eset, amikor a térdet egyáltalán nem érinti: az esetek kétharmadánál a térdízület monoartritiszéről beszélhetünk. A Lyme-artritisz az lyme kór izületi panaszok kétharmadában epizodikus artritisz formájában jelenik meg azaz magától megszűnik néhány napon, illetve héten belül, majd egy tünetmentes időszak után kiújul ugyanazokban az ízületekben.

Az ízületi gyulladásos epizódok gyakorisága és időtartama az idő előrehaladtával csökken, de bizonyos esetekben a gyulladás fokozódhat, és az artritisz végül krónikussá válhat. Ritkán előfordulnak olyan esetek is, amelyek kezdettől fogva krónikusak azaz az artritisz 3 hónapig vagy még tovább tart. A betegség lehet akut az ízületi gyulladásnak mindössze egy epizódja vanlehet epizodikus, és lehet krónikus is. Kisgyermekeknél a jelek szerint akutabb, serdülőknél krónikusabb.

A gyermekek és a felnőttek betegsége hasonló. Gyermekeknél azonban a gyakorisága nagyobb lehet, mint felnőtteknél. Ezzel ellentétben, minél fiatalabb a gyermek, annál gyorsabb a betegség lefolyása, és annál nagyobb az esélye annak, hogy az antibiotikumos kezelés sikeres lesz.

Az ízületi fájdalom Lyme-kór jele is lehet

Újonnan fellépő, lyme kór izületi panaszok eredetű artritisz esetén a Lyme-artritiszt is számításba kell venni a differenciáldiagnózis keretében. A klinikai gyanút laboratóriumi vizsgálatok, többek között vérvizsgálatok és esetenként az ízületi folyadék a duzzadt ízületekből nyert folyadék vizsgálata erősíthetik meg. A vérben a Borrelia burgdorferi baktérium ellen termelődött antitesteket lyme kór izületi panaszok enzimes immunteszttel lehet kimutatni. Ha ez a teszt kimutatja a Borrelia burgdorferi elleni IgM-antitesteket, akkor igazoló tesztet, úgynevezett immunoblot vagy Western blot tesztet kell végezni.

Ha ismeretlen eredetű artritisz van jelen, és ha az enzimes immunteszt Borrelia burgdorferi elleni IgM-antitesteket mutat ki, amelyek jelenlétét Western blot teszttel megerősítik, akkor a diagnózis Lyme-artritisz.

A diagnózis igazolható az ízületi folyadék vizsgálatával, amelyben a polimeráz láncreakciónak nevezett módszer segítségével kimutatható a Borrelia burgdorferi baktérium génje. Ez a laboratóriumi teszt azonban kevésbé megbízható, mint az antitesteket mérő szerológiai vizsgálat. Konkrétan előfordulhat, hogy a teszt nem mutatja ki a fertőzés jelenlétét, amikor az fennáll, illetve fertőzést jelezhet akkor, amikor az nincs.

A Lyme-artritiszt a gyermekorvosnak vagy kórházi gyermekosztálynak kell diagnosztizálnia.

Ha azonban az antibiotikumos kezelés nem eredményes, akkor gyermekreumatológus szakorvost kell bevonni a betegség további kezelésébe. A szerológiai vizsgálatok mellett általában megmérik a gyulladásos markerek szintjét és a vérkémiai értékeket is.

Akár évekig is lappanghat a Lyme-kór - EgészségKalauz

Továbbá, az artritisz egyéb fertőző okait is figyelembe lehet venni és megfelelő laboratóriumi tesztekkel vizsgálni. Miután a Lyme-artritisz jelenlétét egyebek mellett enzimes immunteszttel és immunoblot teszttel kapott laboratóriumi értékek alapján igazolták, nem érdemes ezeket a vizsgálatokat megismételni, mert nem mutatják ki az antibiotikumos kezelésre adott választ.

Ezeknek a teszteknek az eredménye azonban még évekig erősen pozitív maradhat a sikeres kezelés ellenére is. Mivel a Lyme-artritisz fertőző bakteriális betegség, antibiotikumos kezelést alkalmaznak rá. A Lyme-artritiszt 4 héten át szájon keresztül adott antibiotikumokkal vagy legalább 2 héten át intravénásan adott antibiotikumokkal lehet kezelni.

Ha az amoxicillin- vagy doxiciklin-kezelés amelyet csak 8 évesnél idősebb gyermekeknek lehet adni nehézségekbe ütközik, az intravénás ceftriaxon vagy cefotaxim előnyösebb lehet. A kezelésnek lehetnek mellékhatásai, például hasmenés a szájon át szedett antibiotikumok esetében, vagy allergiás reakciók.

A mellékhatások többsége lyme kór izületi panaszok ritka és enyhe. Miután az antibiotikus kezelés véget ért, ajánlott 6 hetet várni annak kijelentése előtt, hogy a kezelés hatására feltehetően nem gyógyult meg a betegség a folyamatban lévő artritisz jelenlétében.

Akár évekig is lappanghat a Lyme-kór

Ha ez a helyzet, újabb antibiotikumos kezelést lehet alkalmazni. Ha a második antibiotikumos kezelés befejezése után 6 héttel az artritisz még mindig fennáll, reuma elleni gyógyszeres kezelést kell elkezdeni. Általában nem szteroid reumaellenes szereket írnak fel, és kortikoszteroidokat adnak injekcióban az érintett ízületekbe, leggyakrabban a térdízületbe.

gél kondroitin ízületekhez

Az egyetlen hasznos kontrollvizsgálat az ízületek vizsgálata. Minél több idő telik el az artritisz megszűnése után, annál kevésbé valószínű a visszaesés.

Hasznosvélemények